Árvízi történet

       2010. május 17-ét soha nem felejtjük el. Előző este a Ronyva patak medre színig volt, s féltünk, kiönt. Persze, reménykedtünk is, hogy a kutyaotthon megmenekül. Másnap kimentünk egy kis ellenőrzésre, ezért szó szerint saját bőrünkön érzékeltük, milyen az, amikor a víz betört a területre. Csak álltuk és nem hittünk a szemünknek. Most mit csináljunk 98 kutyával. A víz térdig ért, a terület egyes mélyebben fekvő részein még magasabb volt. Először a láncon levő kutyákat kellett biztonságos helyre kimenekíteni. A kennelben levők felugráltak a kutyaházak tetejére. A kutyák rémültek voltak, mi idegesek. Szerencsére gyors segítséget kaptunk állatvédő szervezetektől, akik ideiglenesen befogadták ill. elszállították a legveszélyeztetettebb kutyáinkat. A víz levonultával érdekes változást tapasztaltunk. Kutyáink nemcsak fellélegeztek, hanem olyan hálát is mutattak irányunkba, mint addig soha. Az ekkor készült fotókon minden kutyánk nevet. Ezt csak az érti meg, aki maga is átélt ilyet.